Kriterion Kk., Bukarest, 1978.
Fordította: Sárközi Györgyné
A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek - tudtukon kívül - angyalokat vendégeltek meg. (A zsidókhoz írt levél 13.2.)
Ez az idézet a második rész mottója. Az én esetemben az egész Durrell familíáé. Ugyan nem tudok róla, hogy angyalokat vendégeltem volna meg bennük, de míg olvastam, mindenképp vendégeim voltak. Az is lehet, én az ő vendégük. Mindenképp egy roppant kellemes találkozás volt ez velük. Imádnivaló banda - szerintem :).
Volt alkalom, hogy édesanyám megkérdezte, mit olvasok, hogy időnként hangosan kacagok (máskor meg kuncogok, persze). Hihetetlen egy család. Minden egyes családtag a maga világával. Tiszta banzáj. Mint egy vegyes bolt. Mégis szeretnivalóak egytől egyig.
Na, de drágám, jut eszembe, jómagam is tudtam ám, hogy hova tojnak a szarkák (merthogy sűrűn jártam gyerekként szarka fészket kotorászni), a kukacok is barátaim voltak, meg a fűzfabogarak (nem adván nekem halászbotot - merhogy leánygyermeknek baba jár -, gyártottam magamnak), amikkel halászni jártam. A cserebogarakból egyenesen mariskát fabrikáltam, hadd zengedezzen az alkonyat. A galambokat kosár alá csalogattam, aztán a csűrből figyelve az akciót, megrántottam a kosarat kitámasztó deszkadarab zsinórját, és máris lehetett közelről tanulmányozni a szárnyak hosszát, színét... A varangyokról jobb ha nem is írok semmit...
Mit is akartam mondani? Ja, hát azt, hogy nagyon élveztem Korfun lenni. A Durrell családdal kirándulni, a szigetvilág színes, káprázatos élővilágát csodálni, Spiro nyelvészetét ízlelgetni. :))
Ugyan nem feltétlenül igaz (rám nézve), de Spiro az adum: "Istenemre, mintha saját családom búcsúznámsz! Úgy érzemsz, mind enyémeksz!"
[Durrell bácsi! Neved megjegyezve, és ké'ze'd e', tudom is, kinek a polcán van egy egész sor belőled :)]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése