2011. augusztus 30., kedd

Robinson (Crusoe)

Daniel Defoe














Kriterion Kk., Bukarest, 1986.
Fordította: Vajda Endre



        Amikor tanítási gyakorlatra jártunk, minden foglakozás / tanítási óra után értékelés történt (feedback). Először nekünk kellett elmondanunk tapasztalatainkat, meglátásainkat saját óránkkal kapcsolatban, aztán azoknak, akik hospitáltak az óránkon. A lényeg az, hogy mindig a pozitívummal kellett kezdenünk. Mindig kellett keresnünk valami pozitívumot a munkánkban. Nagyon szerettem.
       Nos, akkor hadd kezdjem ezzel itt is. Az egyetlen - számomra - óriási pozitívuma ennek a könyvnek, a főszereplő kreatívitása, találékonysága. Sodró erejű volt, üdítő, motiváló. Ha nagyon akarom, akár azt is mondhatnám, provokatív. Nagyon tetszett ez az oldala a regénynek.
      DE jópár dolog zavaró volt. Ez az ember huszanhét évig (remélem jól emlékszem) él egy szigeten, aminek kvázi ő az uralkodója, mégis furcsa számomra, hogyan gondolkodik a "vademberekről". Nem tudom, gyerekként lehet, hogy vele együtt szorongtam volna a "mi van ha..." gondolatára, de most inkább az idegrendszeremet korbácsolta fel néha. Persze, persze, nem a huszadik / huszanegyedik század ez, de nem hiszem, hogy a tizenhetikben (tizennyolcadikban) még mindig ennyire vészes lett volna a helyzet. Nem sokat tudok én erről, de azt azért megkérdőjelezem, hogy ha ez az ember annyi mindenre rájött a szigeten, vajon saját magával kapcsolatban miért nem "meditált" egy picurkát? Már csak azért is, hogy lássa, embernek lenni, nem merül ki a kecskefejés tudományának elsajátításában... Ja, igen, egyáltalán mikor mosakodott? Vagy az ilyesmi nem fontos egy ilyen könyvben? Nekem számítanak a részletek, bízom benne, ezzel nem zavarom senki "nyugalmát" :))
      Végül is, jó, hogy elolvastam, és még jobb, hogy Jack London, Karl May után. Van viszonyítási lehetőségem, és csak mondom, messzemenően alul marad ez a könyv az említettek ifjúsági regényeitől (amiket olvastam, és nyilván maradjunk a témánál :D)
      (Ötletbanzáj, viselkedés / mentalitás-moderálás (?) --> összességében két és fél csillag.) [Ja, a képek szerintem borzalmasak]

Néhány idézet:

1. "... miután az ésszerűség és számolás minden mechanikus munka alapja, az ember idővel saját magától is mester lehet."

2. "Az ügyek higgadt szemlélete meggyőzött arról, hogy az emberek sokkal kevesebbet panaszkodnának bajaik miatt, ha a náluk rosszabb sorban levőkhöz mérnék magukat. Ehelyett azonban mindig a náluk jobb sorban levőkkel vetik egybe helyzetüket, hogy morgásaikat és panaszaikat igazolják."

3. "... mint ahogy a természet minden teremtményt ellát eledellel, az embert is megtanítja arra, hogyan kell adományait felhasználni."

4. "A hála nem minden embernek szükségszerű erénye, az emberek cselekedeteiket nem mindig eszerint irányítják."

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szeretem benne a mozanatot, mikor leltározza a pozitív és negatív dolgokat....
    Hajótörést szenvedtem, de legalább élek. ...stb

    :-)

    VálaszTörlés
  2. Óóó, valóban! Teljesen igazad van, nekem vhogy az értékelésből kimaradt. Köszi szépen, h emlékeztettél (nekem is tetszett az, nagyon)!

    VálaszTörlés