Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1968.
Nem tudom, nem tudnám egy szóval elmondani, hogy miről szól ez a könyv. A cím alapján, szerelemről, de azt hiszem, ennél sokkal többről van szó benne. Az elejtett fonál újra megtalálásáról, a régibe - egyszersmind immár újba - való beilleszkedésről, alázatról, emberségről, szolidaritásról... Tényleg sorolhatnám, mert időnként minden előkandikál a sorok közül. Értékek. Emberi méltságunkhoz társuló, talán emberi méltóságunkat formáló értékek. De nem csak. Önmagunk ismerete önmagunk, illetve mások szemében. Igen, úgy éreztem, ez is mind benne van. És a szerelem. Az egyszer-volt. Holló Krisztinával bolondul szeretik egymást, de az erről való kommunikáció hiánya közöttük (Holló hazatérése után) a félreértések egész sorát indítja be. A külsőleg hideg, már-már szinte elutasító magatartás, egymás irányába, feszült helyzeteket teremt, miközben belül, mindketten a másikra vágynak. Beismerem, kicsit féltem a végétől. Nem akartam, hogy ez is bizonytalanságban hagyjon, mint az Egymás szemében...
Felüdülés volt olvasni. Egyszerű nyelvezetével, stílusával engem magával ragadott. Tetszett, és ha őszinte vagyok teljesen magamhoz, be kell vallanom, talán egy fél csillaggal jobban, mint az Egymás szemében. Kár lenne kihagyni...
Néhány idézet:
1. "Szereted, és ez ellen nem tehetsz semmit. Semmit! Se az eszeddel, se az akaratoddal. Pontosan tudod, hogy ez a szerelem nem olyan érzés, ami észokoktól, vagy elhatározásoktól függ. Ez az érzés öntörvényszerű vonzódásból, emlékek sokaságából ötvöződött össze, és nem te uralkodol rajta, hanem te vagy alárendelve neki..."
2. "... mielőtt valamit kijelent, nézzen körül, és ne benyomásokból, hanem tényekből ítéljen."
3. "... még azok is súrlódnak - néha talán még inkább -, akik hasonlóak..."
4. "Sokszor azt hittem, hogy a szemén át belelátok a lelkébe, s egyszer az is eszembe jutott, hogy akkor én leszek az első ember, aki látta valakinek a lelkét."
5. "Azt akarom, hogy merjetek gorombák lenni, ha valakit aljasnak találtok! Merjetek ellentmondani! Merjetek felhördülni! Azt akarom, ne törődjetek udvariassággal, ha az igazatokról van szó! Szeretném, ha megreccsene kissé a padló, ahogyan megálltok, s ha elsápadna az arca annak, kire ráhörkentek!"
6. "El kellene eresztenem magam, mint az úszó a folyó tetején, hadd vigyen amerre akar, hadd legyen úgy, ahogy a körülmények formálják a dolgaimat... De én nem vagyok jó úszó ilyen folyóban. Csak a gyakorlott, rutinos úszók engedhetik el magukat. Nekem nincs rutinom. Én mindig becsületes akartam lenni. Nekem ne legyen játékszer az az érzés, amit szerelemnek neveznek!"
7. "Élni annyi, mint lassan megszületni. És mire valaki eligazodik azon, mi az egyenes, mi a görbe, talán meg is születik..."
8. "Kísérteties dolog, hogy az életben senki se tudhatja, mire készül titokban az az ember, aki mellette ül."
9. "Most már újfajta gondok várnak. Ne azzal indulj eléjük, hogy már most félsz tőlük! Számíts rájuk! Verekedj meg velük! Ne félj, megedződtél te már..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése