2011. október 26., szerda

Ida regénye

Gárdonyi Géza














Ion Creangă Kk., Bukarest, 1991.




Hőhőhőőőő :D
Ez nem semmi, kérem. Apróhirdetés útján házasodni. Vagy mégis lehet ez valami? Hát persze: mi más, mint házasság :D:D?
Gyönyörű a nyelvezete a könyvnek! Amivel bajom volt, az a fránya álszemérmesség, a (látszat)kényeskedés, az álszigorlat(?)...
Idácskának szerettem volna megsúgni, hogy nem ám ő a húsvéti pirostojás. Na, de Balogh úr, kegyedről jobb ha zárva maradnak ajkaim, különben olyat mondanék, hogy életed végéig festhetnéd a múzsa halálát...

Nem is tudom, no. Szerintem ez nem lányregény, hanem elgondolkodtatós-mondanivalós-üzennivalós cuki könyvecske, merhogy, tetszik tudni, manapság is mitől döglik sok légy. Izé, akarom mondani, manapság is (azért) mennyi lehet az aránya a szereteten alapuló házasságoknak(?). (Ilyenkor jut eszembe, hogy nulla vagyok matekből, valamint, hogy fogalmam nincs miről beszélek, mert nem vagyok abban a cipőben)

Tetszett. Üdítő őszi napokra :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése