Szerelem a kolera idején

Gabriel García Márquez

                                                                                            

Magvető Kiadó, Bp. (Ford.: Székács Vera, 1990.) 

   Ejjjhaaa! Amikor elolvastam a Száz év magány-t, azt mondtam, soha többet Márqueztől. Az emberek többségének véleményével ellentétben, nekem nem tetszett. Persze, az is meglehet, nem jókor olvastam. (De ettől még tartom a véleményem). Aztán egy táborban megláttam egy kedves barátomnak a kezében A szerelemről és más démonokról könyvét, és kész, megadtam magam. (Ezt a könyvet azt hiszem, legalább kétszer olvastam el :D).

   Márquez meghódított. Már azt hittem, hogy megszoktam ahogy ír, de megint meglepett. Remekbeszabott könyv. Nagyon tetszett! 

   Tulajdonképpen azt a címet is kaphatta volna szerintem, hogy Szerelem ötvenegy éven át (vagy még több). Florentino Ariza szerelme Fermina Daza iránt fél évszázadon át kitartott. A nő semmilyen indok nélkül kiadta az útját (miután már tervezni kezdték közös életüket, kvázi jegyesek voltak), férjhez ment egy kiváló, általános köztiszteletnek örvendő orvoshoz (Juvenal Urbino-hoz), aztán "ötvenegy évre, kilenc hónapra és négy napra" rá megözvegyült. Florentino Ariza ez idő alatt különféle nőknél "vizitelt", mintha menedéket keresne. A gondolataiból kiderül, hogy minden, amit tett, Fermináért tette: a társadalomban elért pozíciója, a szorgalma, a kitartása. A szerelem bűvkörében élt, és hitte, hogy eljön majd még a nap, amikor újra szemtől szembe kerül szeretett asszonyával. És eljött az a nap, mégha fél évszázadra is...

(Nem ragozom, inkább ajánlom mindenkinek! Remek könyv, és egy kicsit sem "csepegős" -szerintem! :D)

Idézetek a könyvből: (Huuh, sok van, úgyhogy csak csínján velük :D)

1. "Akiket szeretünk, azoknak minden holmijukkal együtt kéne meghalniuk."

2. "... az ágy bal szélén fekszik az oldalára fordulva, ahogy szokott, de hiányzik az az egyensúly, amit az ágy másik szélén fekvő test biztosítana."

3. "... a nők csak a határozott és elszánt férfiaknak adják oda magukat, mert tőlük kapják meg az olyannyira áhított biztonságot, amely nélkül nem tudnak szembenézni az élettel."

4. "... semmi sem erkölcstelen, ami az ágyban történik, ha arra jó, hogy fenntartsa a szerelmet."

5. "... az ember a maga kiszámolt homokszemeivel jön a világra, és azok a szemek, amelyeket bármi okból önmaga vagy más miatt, szándékosan vagy kényszerűségből nem használ fel belőlük, örökre elvesznek."

6. "... az emberek nem egyszer s mindenkorra születnek meg azon a napon, amikor az anyjuk világra hozza őket, hanem az élet újra meg újra rákényszeríti őket hogy megszüljék magukat."

7. "... az ember abból jön rá, hogy öregszik, ha elkezd hasonlítani az apjára."

8. "Hihetetlen, hogy milyen boldog tud lenni az ember annyi éven át, a sok marakodás, a sok cirkusz közepette, a kurva életbe is, és közben azt se tudja, hogy ez most szerelem-e vagy sem."

9. "A nyelvébe harapott, hogy szíve repedésein át ki ne szivárogjon az igazság."

10. "Mi nők mind látnokok vagyunk."

11. "A jó házasságban nem a boldogság, hanem a stabilitás a lényeg."