Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1990.
Fordította: Jékely Zoltán
Ez lenne az első, amivel a Nagy Könyv-projektem kiegészítését elkezdém, kérem alássan. :)
Tizenhatodik század eleje, Anglia. A koldusgyerek Tom Canty, miközben végeérhetetlen verésadagjait megkapja hol apjától, hol zülött nagyanyjától, arról álmodik, hogy életében lásson egyszer egy igazi királyfit. Nyilván, a történetben, mindez sikerül, a királyfival való találkozásakor ruhát cserélnek egymással... És nem csak, a szerepek is felcserélődnek. Királyból koldus, koldusból király lesz. Aztán persze,minden jó, ha vége jó. Mindenki helyre kerül és élnek boldogan, míg meg nem halnak.
Ha visszaemlékszem, hogy gyerekszemmel hogyan láttam anno egy gyerekműsorban ezt a történetet, az jut eszembe, hogy elkápráztatott. Drukkoltam a koldusnak, sajnáltam és sírattam a folyamatos verésekért, szidásokért (stb.), de ugyanekkora energiával ugyanezt tettem a királyfival szemben is. Szerettem volna, hogy valahogy hamarabb találkozzanak ruháváltás után, hogy barátok legyenek. Közben, persze, sokszor felháborított viselkedése. Mintha nem gyerek lett volna ő maga is (még ha királyi ivadék, akkor is)....
Na igen. A szívemhez még mindig közelebb áll a koldusgyerek, és Miles Hendon is társul hozzá (rá nem emlékeztem a múltból). A leginkább Tomnak az álmodozásai tetszettek, amik aztán egész lényét kitöltötték, és éjszakai álmait nyugalomba bugyolálták. [Igen, tudom, ez csak mese, de elgondolkodtam rajta, mert nem csak gyerekként, de most is, ha valamit nagyon szeretnék, álmodok róla, vágytablóvá növesztem.] Ezt gyerekként nem tudtam megfogalmazni, de tudom, hogy borzasztóan megörvendtem neki, amikor Tomnak sikerültt végre találkoznia a királyfival, álma valóság lett....
Miles Hendon nem azért bűvölt el, mert segített Edwardon, mert óvta őt (persze ez is benne van), hanem inkább az, hogy még ha nem is hitte, hogy ő valóban egy királyfi szolgálatában áll, akkor sem árulta el a gyereknek. Nem azért, mert nem hitt az őszinteségben, hanem mert tisztában volt azzal, hogy egy gyerekkel néz szembe. És egy gyereknek védelemre, simogatásra van szüksége...
Úgy gondolom, egész jó olvasmány egy gyerek / ifjú számára! Nekem is jólesett olvasni!
Néhány idézet a könyvből:
1. "... mit ér a teli gyomor, ha az ész és a szív koplal?"
2. "Minden, ami nem igaz, hazugság, ha hiszed, ha nem!"
3. "Isten akarata történik: nem sürgetheted és nem változtathatsz rajta; tehát csak várj és légy türelmes, ne félj, eljön a megtorlás és az öröm ideje, ha majd megtörténik, aminek meg kell történnie!"
4. "A királyok előbb saját törvényeik iskoláját kellene, hogy kijárják: hadd tanuljanak emberséget!"
5. "... az ember úgysem mehet addig át a hídon, míg oda nem ér."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése