"Belső tartás! Belső tartás! Belső tartás!" - mondja, mondogatja Jones kisasszony. Mondom, mondogatom én is olykor... Már látva a filmet, nem tudtam nem magam előtt látni a jeleneteket, ahogy Bridget (a filmben Renée Zellweger) kapkodik, aggódik, frusztrált vagy éppen köszöni, jól van és nemes elhatározás(okk)al vág neki egy-egy új napnak. Udvaros Dorottya előadásában még inkább látni véltem az egészet.
Nem biztos, hogy könyvformátumban türelmes lettem volna hozzá. Hogy lekötött volna. Hallgatva, ahol a hangszín módosult, előfordult, hogy felkaptam a fejem. Volt, hogy hiába, és volt, hogy megérte. Néhol akadt egy-egy gondolat, aminek hallatára úgy éreztem, ez a lány megérinti a múlt(am) és a jelen(em) határát. [Igen, így kellene, így fogok tenni, aztán jön az ellágyulás és a megadom magam-szindróma :))]
Remekül szórakoztam.
Ha másért nem is talán, egy(etlen) gondolatáért, ami nálam (is) aktuális, megérte esélyt adni neki: "A lelki gazdagodás kioltja a dohányzás szükségét. Hatalmas áttörés."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése