2014. január 18., szombat

A kutya különös esete az éjszakában

Mark Haddon


Vallomása szerint ez az első kifejezetten felnőtteknek szánt könyve, és/de egyáltalán nem szakértője az autizmusnak. (wiki)








Még nem olvastam a könyvet, amikor először találkoztam (testközelben) egy autista fiúval. Semmit nem tudtam  akkor (most sem sokat) erről a tünetegyüttesről, mindenesetre a legelső - és feszengő - belső kérdésem az volt: hogyan kell(ene) viszonyulnom hozzá? Mert alapvetően nem kellett sehogy, az anyukája vendége voltam, mégis, amikor a szokásos útvonalát már tízedszerre járta, és éppen csak egy pillantást vetett felém (felénk), a kérdés önkéntelenül megfogalmazódott.

Figyelembe véve a szerző vallomását (és saját tapasztalatomat) azt kell mondanom,  (mégis) remekül megformázta a tizenötéves autista fiút. Érzékelhető az elhatárolódás a belső és külső világ között. Nem is mintha bura alatt élne, hanem az a belső élet megélése, amely nem érti, nem is akarja érteni, miért hazudnak az emberek, miért élnek metaforákkal stbstb. Furcsa kamasz a furcsa világával (-ban). Azt mondanám naiv, de nem az, csak nem tud más lenni: "... nem vagyok okos. Én csak észreveszem, milyenek a dolgok, és az nem okosság. Az csak megfigyelőkészség. Az okosság az, amikor látjuk, milyenek a dolgok, és ezt a támpontot felhasználva kitalálunk valami újat." 
Napirend, szokások követése. Színek fontossága (és ez mindenre! értendő). A tárgyak megszokott helye. Az érintés kerülése. Mind mind hozzátartozik, és egy kívülállót (kvázi normálist) valóban feszegethet a kérdés: mit kezdhetek ezzel?!
Én nem tudom a választ, de a valós életből szerzett tapasztalatomból merítkezve, félszegen, de merem azt mondani: lehet mit kezdeni vele. Erősen kell figyelni, időt (sokat) kell hagyni, hogy kialakuljon a valamilyen szinten történő érintés lehetősége is. Nem könnyű!

Jó könyv!
Európa Kk., Bp., 2010. / fordította: Sóvágó Katalin 







"Azt gondolom, hogy a prímszámok olyanok, mint az élet. Nagyon logikusak, de sohasem lehet megfogalmazni a szabályaikat, akkor sem, ha éjjel-nappal róluk gondolkozunk."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése